Palics település Szabadka községben található, az Észak-Bácskai körzetben. Kirándulóhely, fürdőhely és tó, amely Szabadkától 7 kilométerre helyezkedik el. 1897-től villamos járt Palicson, de 1972-ben megszűnt. Ma gépkocsival, autóbusszal, kerékpárral (Szabadkát és Palicsot kerékpárút köti össze) vagy gyalog lehet közlekedni. A Palicsi-tó nyugati része érinti Szabadka külvárosának déli részét. A tó átlagmélysége 2 m, és a nagy számú alga miatt zöldes színű. Lössz és homok határán keletkezett. Ez a sós tó Palij pusztáról kapta a nevét.

A 18. században a tóból kinyerték az ásványi anyagokat, mivel régebben a tó sós vízű volt, ezért a Pannon-tenger maradványának tekintik. A legenda szerint Pál pásztor itt legeltette a nyáját. A tó iszapja gyógyhatású, ezért 1845-ben Palics fürdőhellyé épült. A 19. század közepén az északi parton gyönyörű park létesült, szállodák épültek, a jómódú szabadkaiak pedig hétvégi házakat építettek. A szabadkai Városháza építésével egyidőben, 1912. szeptember 15-én nyitották meg az újonnan épült fürdőhelyet a ma is ismert épületeivel: a Víztoronnyal, a Vígadóval, a Női- és Férfi fürdővel.

A Palicsi-tó Szabadkától 7 km-re található, Palics mellett. Elsősorban a tó miatt Vajdaság jelentős turisztikai központjának számít. A tó földrajzi jellemzői: területe 4,5 km2. A tó átlagmélysége 2 m, legmélyebb pontja 3,5 m. A turisztikai szektor 3,8 km2-t tesz ki három különálló stranddal. A tó négy szektorra osztható, és halban gazdag. A nyári hónapokban a víz hőmérséklete 18oC és 25oC között mozog.

A tó történelme néhány évszázaddal ezelőttre nyúlik vissza. A legenda szerint a Pannon-tenger maradványa, amely Pál pásztor könnyeiből keletkezett, aki ezen a helyen legeltette a nyáját. A tó az ősidőkben keletkezett talajvízként, mivel a tó vizének nagy része abból a csapadékból származik, amely a völgyben gyűlt össze. A tó sótartalma azzal magyarázható, hogy a tóba folyó vízzel a környező talaj oldásával nátrium-klorid is került a vízbe. A Palicsi-tavat az első írásos emlékek 1462-ben említik Paly néven. Az első rajz, amely a tó térképét ábrázolja (Paligo Palys), 1690-ből származik. Már a 18. század végén ismert volt a tó vizének és iszapjának gyógyító hatása.

Egy szabadkai orvos ölete alapján 1845-ben megépült az Alsó Nádas vendéglő, amely későbbi alapjául szolgált a strandfürdőnek és a gyógyfürdőnek. Palics az 1880-as években éli virágkorát, a Budapest-Zimony vasútvonal 1883-as megnyitása után, és a Szabadkáig húzódó villamosvonal 1897-es megindítása után. A gyógyulás (ízületi- és bőrbetegségek) miatt érkeztek a látogatók Palicsra, de fontos volt számukra a szórakozás is. 1880 és 1914 között rendezték meg a Palicsi Olimpiai Játékokat. A versenyszámok között szerepelt a gyors gyaloglás, a kerékpározás, a birkózás, a vívás és más sportágak, amelyek közül néhánynak még ma is nagy hagyománya van Palicson. A fürdő látogatóinak száma évről évre nőtt, egészen az első világháborúig.

Az első világháború után a keleti parton megépült a Nagy (Férfi) fürdő, a legnagyobb fürdőkomplexum az akkori Jugoszláviában. A második világháború után is folytatódott Palics kiépítése. 1950-ben a fenyvesben megépül a Nyári Színpad, amely faragatlan kőből épült, és ahol több művész is fellépett. A hatvanas években épült meg a sportközpont futball-, röplabda-, kosárlabda- és kézilabdapályákkal. A keleti parton kiépült a Víkend-telep, ahol a szabadkai vállalatok hétvégi házakat építettek a munkásaiknak.

1978-ban fúrták ki az első termálvizes kutat Palicson, és 1984-be nyílt meg a Termálfürdő. 2000-ben épült meg a modern Prezident szálloda. Később ugyanebben a stílusban alakították át a régi palicsi villákat, amelyekből a 19. század végén több, mint 200 volt, de mára kisebb kapacitású luxusszállodák lettek. A fürdőhely környéke erdős. A parkot átalakították, több a zöld felület, mivel kezdetben a park területe kicsivel több, mint 86 000 m2 volt, a park területe ma kb. 190 000 m2. Palics ma is közkedvelt és ismert turisztikai központ. 2007 óta létezik Palics fejlesztési terve, a Master Plan.